Ma volt szerencsém fél óra várakozás után, másodikként bejutnom a PTE-BTK TO-ra. Kértem szépen egy hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, amit azonnal meg is kaptam, csak anyám nevét kérdezték. A Problémás rész a következő kérésemnél következett, mikoris rátértem, hogy még nem vettem fel a diákigazolvány érvényesítő matricát. A hölgy kedves mosollyal azt mondta, hogy nem vagyok a névsorban, és az igazolványommal együtt elviharzott a hátsó irodába. Ingerült női hangok szidták a rendszert, főleg a diákigazolvány ügyfélszolgálatot. Végül felvilágosítottak, hogy mivel a FEEK-en is van egy (pontosabban kettő, a BTK-val együtt három) szakom, és a FEEK-en idestova két éve, az számít anyaintézménynek, és mivel most két diákom van, egy a régi karról, egy a jelenlegiről, ez szabálytalan. Kaptam tanácsot is, irány a másik kar tanulmányi osztálya, és vagy iratkozzak ki az ottani egyébként is passzív szakjaimról, vagy adjam le a két diákot, és igényeljek újat, amin mindkét intézmény fel van tűntetve. Asszem szerdán így is teszek. Azért csak szerdán, mert kedden nem megyek Pécsre, itthon maradok, és dolgozok. Jönnek ácsok, és már tényleg a befejező munkákat végzik majd, meg Pistit is utoljára látjuk talán munka ügyben a lépcsőnkön. Kifugázza még az utolsó két sor lapot. Ma nagyon szép sziklakertet épített nekünk meglepetés gyanánt a lépcső mellé. Asszem én fogok megint talicskázni sok apró kavicsot -változatosság kedvéért nagyfaterral- és jóanyám kérésére kárpittisztiítóval kitakarítom a három hálószobát. Mert ilyen rohadtul házias vok ;) Szerdán pedig Hajós Ödön futómű specialistával van találkozóm a pécsi hóvirág utcában, amiről azt sem tudom hol van. Mindenesetre ő pár óra alatt 6-7 eFt-ért befejezi az elkezdett futóműfelújítást a kocsimon, és hangolja is. Addig legalább lesz időm megvívni a harcomat a régi campusban. Szegény autót ma is szereltem. Az ablakmosó rendszert tisztítottam ki igen drasztikus módszerekkel, kompresszor meg gitárhúr felhasználásával. Most már néha vizes lesz tőle a szélvédő. Ami még fontos, hogy nagyon nagy hatással volt rám egy -az intro postban is említett- kolléganő frissen nyilvánosságrahozott blogja. Egy egész más felfogásról, egész más méylségekről szól mint ez. Ez lifeblog, az pedig nem is tudom.. Talán psicho blog. Ha jót akartok olvasni, kérdezzétek meg tőle, h szabad-e. Igen, azért nem is teszek ki most ide linket, mert szegénykém tart tőle, hogy ennyire megnyíljon, és mindenki őt olvassa. Igaza van. Megértem. Nem akarok erőszakoskodni. Csak így névtelenül mondom, hogy igazán szeretni való teremtés. A blogjáról nem is beszélve.