In cursu honorum 

a Magna Cum Laudéval

Azt hiszem, nem Szinezem újra, ha azt mondom, hogy az idei Pécsi Tavasz Minden Állomása közül az egyik legnépszerűbb a Magna Cum Laude koncert volt. De hisz tudtuk előre, hogy Ha lemegy a nap, Újra Visszhangozni fog a Rák. A koncert után páran hazamentek, Át a városon, de a Fészek, az együttes tagjait faggatta.

- Sziasztok! Hogy éreztétek magatokat ma este?

- Sziasztok! Nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük az élményt, jövünk máskor is!

- Nem túl populáris stílust választottatok. Mennyire volt nehéz befutni, elfogadtatni, megszeretetni magatokat a közönséggel?

- Ha úgy gondolod, hogy nem populáris akkor szerinted milyen?

- Alter?

- Hát annak semmiféleképpen nem nevezném, szerintem a kettő között lebegünk valahol és épp ezért volt nagyon nehéz elfogadtatni magunkat.

- Meséljetek az eddigi sikereitekről és a jövőbeli terveitekről!

- 2007-ben mi nyertük a Fonogram Díjat az Év Poplemeze kategóriában. De szerintem az a vége ennek az egésznek, hogy valami hobbyszerű zenélésnél kellene megmaradni.

- Nem ebből akartok megélni?

- Ebből élünk. A zene mindenen túlmutat. Akkor meg lehet élni belőle, ha valaki rutinosabb. Bár a többiek mindig mondják, hogy ebből is meg lehet élni, de nekem már megélte élni.

- Hogy jött össze a banda még anno ’99-ben?

- Jó, hogy ezt megkérdezted, mert sokan nem tudják. Ezeket a zenészeket, akik a színpadon vannak, én gyűjtöttem magam köré. (Kara Misa- a szerk.) Volt egy zenekarom, ahol én voltam a gitáros meg az énekes. Nem ment túl jól a szekér és beláttam, hogy kell egy jó gitáros meg egy jó énekes mellém. Szabó Tibit, a gitáros srácot, az utcán szólítottam meg, hogy te beleillesz a képbe. Ő a rangidős a zenekarban. Aztán külön – külön megszólítottuk Mező Misit egy mezőtúri fesztiválon. Elhívtuk egy próbára, amin kiderült, hogy Tibivel egymástól függetlenül néztük ki Misit énekesnek. Ez érthető is, hiszen jó hangú csávó tele impressziókkal, tele érzésekkel. Az első próbán megírtuk a Minden állomást és a mai napig rójuk a köröket.

- Melyik klipforgatás volt a legemlékezetesebb?

- Szerintem személyfüggő, hogy kinek melyik volt a legemlékezetesebb. Személy szerint nekem a Minden állomás, mert az volt az első, ami komolyabb körülmények között zajlott. De a végeredményt tekintve a Te légy most tetszett a legjobban. De persze az első volt a legnagyobb élmény. A legutolsó klipünk, a Gondatlanságból elkövetett emberölés pedig a legdrágább. Az volt a legérdekesebb munka, ami a koreográfiát meg dramaturgiát illeti.

- A Vidéki Sanzon című számotok felcsendül az S. O. S. Szerelem című filmben is. Miért pont ez került be a filmbe?

- A két főszereplő ezt a számot választotta ki, és a producernek is tetszett így ez a dolog. Ők döntötték el. A zenekar kimondhatatlanul örült a lehetőségnek és a visszajelzések is azt igazolták, hogy jó döntés volt. Számos ember van az országban, akik nem hallgatnak könnyűzenét, vagy újfajta zenét. Nehéz a befogadóképességük. Ez a dal viszont áttörte ezt a gátat és elérhetővé, nyitottá tette őket a zenénkre. úgyhogy nagyon sokat köszönhetünk a filmnek.

- Jövőre lesz 10 éves az együttes. Úgy tudom, hogy 2009 őszére terveztek egy Nagy Jubileumi Koncertet a Sport Arénába. Hogy álltok a szervezéssel?

- A szervezés a legjobb körülmények közt halad. Mozgósítva lettek a baráti és tőlünk  független erők is. A 10 éves jubileumi koncertet idézőjelben meg fogja előzni egy 9 éves jubileumi koncert, amit december 13.-án tartunk a Petőfi  Csarnokban ill. december 26.-án Békéscsabán. Idáig csak egy helyszínre korlátozódott ez az egész dolog, mert mi vidékiek vagyunk, ezért vidéken játszottunk mindig karácsonyi koncertet általában 2000 ember előtt. De szerencsére ez kevésnek bizonyult, így felosztottuk a terepet. Lesz egy koncert Budapesten meg lesz egy vidéken is. Ennek a kettőnek az esszenciája fogja kiadni azt, hogy jövőre a 10 évesre, tényleg be merjük-e vállalni a Sportcsarnokot.

- Mik a későbbi tervek?

- Mindenki törekszik arra az életben, hogy a maximumot kihozza magából. És ez akkor is igaz, ha valaki zenél. Ott is vannak határok, hogy kinek mi a vége, de jó lenne a Sziget nagyszínpadon játszani. Aranylemezes már vagyok, voltam az év szövegírója. Szakmailag gyakorlatilag mindent elértem, de a végső cél, hogy nyugdíjasan is zenéljek és nem olyan szinten, mint ahogy a mostani zenekarok fellépnek. A boldogságot megtalálni mindenben az a legfontosabb. És az totál független a zenétől. Olyan dolgokra kell fordítani energiát, ami előreviszi az életben. (Kara Misa- a szerk.)

- Mit üzentek az olvasóknak?

- Bárkinek, aki zenét hallgat, azt üzenjük, hogy próbáljon meg úgy hallgatni, hogy ne feltétlenül figyelje a szöveget. Van a két egység: a zene meg a szöveg. Nagyon sokan például összekeverik a versírást a szövegírással. Közben olyan szinten két műfajról van szó. Vegyük példának a könnyűzenét . Ha valaki elveszi egy dalból mondjuk a szöveget, és magával a zenével próbálja meg ugyanazt kifejezni, mint amit a szöveg, az nagyon hatásos tud lenni. Hiszen a zene ezért találódott ki. Hogy ne kelljen szavakkal megfogalmazni. Ez egy XX. századi szerencsés hozzáállás, hogy mellé lehet rendelni valamit, hisz a közérthető érthetőbb. De a zene lényege valahol mindig is az volt, hogy helyettesítse a szöveget. Mindenfajta érzelmi kapcsolatot le lehet analogizálni zenére. Ha azt mondod például, hogy „blőee” az lehet egy D dúr vagy egy D moll az alkotótól függően ugyanúgy, mint ahogy egy Shakespeare drámát is el lehet játszani viccesen meg szomorúan. A zenének is az a dolga, függetlenül a mi zenénktől, hogy az ember a képzeletében tudjon egy ilyen vagy egy olyan véget adni neki és bármilyen állapotban is van, az legyen rá hatással.

- Köszönjük az interjút!

Encsi & Maja