A szívem el van, ó, egészen andalodva,
és ímé, reszketeg,
amióta Veled éjente, hajnalonta
itt ímélezgetek.

S e szív -akár a Montblanc csúcsán, ha meggyúl-
felolvad, szétreped,
ahányszor értesít a gép, hogy Önnek 1 új
üzenete érkezett!

És az egész világ csak egy linkgyűjtemény,
s a dolgok benne linkek-
kattintsak bárhová, folyton Te tűnsz elém,
Te vagy honlapja mindnek.

Be kell ugyan, hogy érjem egy jpg fájllal,
míg gépelek vakon
(mivel Te otthon ülsz, amit szívem fájlal,
s én itt, ahol lakom)

de épp ezért van úgy minden, ahogy remélem,
s vagy az, kit képzelek
s nem éktelenkedik nekünk még itt e mélen
se pont, se ékezet.